Hallgatói Hálózat - Debrecen

Tisztelt Ultrák!

A Ti nevetekben az ultrasliberi.hu portál szerkesztői kerestek meg minket, a Hallgatói Hálózat debreceni sejtjét a hétfői, debreceni hallgatói fórumon történtekkel kapcsolatban. A válaszainkat együtt írtuk meg, és az alábbiakban részletezzük.

ultrasliberi.hu: Mi volt a nézeteltérés oka, a lokisták lepofoztak-e titeket vagy csak szimplán becsicskultatok?
Hallgatói Hálózat Debrecen: A nézeteltérés oka az volt, hogy az általunk szervezett rendezvényen megjelent nagyjából 10, magát ultrának nevező személy. Egyikük magához ragadta a mikrofont, önkényesen kinevezte magát a rendezvény moderátorának, majd nagyjából 10 percig “szónokolt”. Ezzel egyrészt az a gond, hogy egy fórum résztvevője nem sajátíthatja ki a moderátori posztot (főleg, ha semmilyen formában nem vett részt a szervezésben), mivel ez ugyanolyan nonszensz, mintha egy focimeccsen az egyik játékos úgy döntene, hogy mostantól ő a bíró. A másik gond pedig az, hogy egy moderátornak moderálnia kell a fórumot, nem pedig 10 percig ecsetelnie a saját álláspontját. A Hallgatói Hálózat fórumain egyébként mindig nagyon figyelünk arra, hogy a moderátor ne váljon véleményformálóvá, hiszen az ő feladata pontosan ennek az ellenkezője: annak a biztosítása, hogy a lehető legtöbb különböző véleményt meghallgassuk. Harmadrészt - és talán leginkább - az illető ultra, Szepesi Zsolt stílusa volt a nézeteltérés oka. A 10 perces beszéde során minősíthetetlen hangnemű beszólásokat kaptak a szervezők, a résztvevők, a sajtósok, de még a rendezvénynek helyet adó kávézó pincére is. Végül a szurkolók elhagyták a rendezvényt, választ nem is várva, ami egy tüntetésen rendben is van, egy civil fórumon viszont minimum illetlen. Egy ilyen rendezvénynek pontosan az lenne a célja, hogy egymást meghallgassuk, egymást tiszteletben tartva mondjunk konstruktív véleményeket és ellenvéleményeket, hogy végül mindenki megismerje a többiek álláspontját, és a szóban forgó problémát komplexebben, több szempontból lássa. Szepesi Zsolt produkciója viszont kifejezetten romboló hatású volt. Verekedés egyébként nem történt.

ultrasliberi.hu: Mi a bajotok az új debreceni stadionnal, amikor a Debrecen az utóbbi évtizedben a legtöbb bajnokságot nyerte? Miért gondoljátok, hogy a debreceni stadion felépítése a kormány felelőtlen pénzpazarlása?
HaHa Debrecen: Nem egy új debreceni stadionnal van gondunk, nem azt nehezményezzük, hanem azt, hogy egy ekkora létesítmény épül. 20.020 fős stadion egy olyan városba, ahol a 2012-es évben kb. 7500 fő az átlagnézőszám?! Ráadásul a jegyárak sem 500 HUF-tól fognak kezdődni egy ilyen modern létesítményben, ergó lehet, hogy még ennyien sem fogják tudni megengedni maguknak a hétvégi meccsekre való kilátogatást. A bérletárakról nem is beszélve. Felelőtlen pénzpazarlás. Azért gondoljuk így, mert stagnáló vagy recesszióban levő gazdaságban ekkora összeget elkölteni úgy, hogy az sosem fog megtérülni, felelőtlen döntés. Ezzel szemben egy átlagos diplomás 10 év alatt 13-szorosát fizeti vissza a tandíjának adó formájában, tehát a felsőoktatásba befektetni nem csak társadalmilag hasznos, hanem középtávon gazdaságilag is megtérül. Ha mondjuk évente stabil 4,5-5% -kal nőne a gazdaság teljesítménye, és rendben lenne az olyan közintézmények finanszírozása, mint az oktatás, az egészségügyi ellátás vagy a rendőrség, akkor biztosan nem elleneznénk, sőt támogatnánk az új stadion megépítését. Az ország jelenlegi helyzetében viszont egy ilyen - nem megtérülő - beruházás egyszerűen időszerűtlen és felelőtlen. A magyar foci ebben az évben egybként is kétszer annyi állami támogatást kapott, mint tavaly (8 milliárd helyett 16 milliárdot, és ebben még nincs benne a stadionépítések költsége), az pedig már csak hab a tortán, hogy az olyan sportok, amelyekben valóban el tudnak érni a magyarok kiemelkedő nemzetközi eredményeket (pl. vízilabda, kézilabda, úszás, kajak-kenu) nagyságrendileg sem kapnak ekkora összegeket.

Mégegyszer nyomatékosítani szeretnénk, hogy a stadionépítést alapvetően jó dolognak tartjuk, hiszen mi is debreceniek vagyunk, így a mi érdekünk is a beruházás. Az építkezés munkalehetőségeket teremt, a létesítmény pedig fogyasztást generál, ami jót tesz a helyi vállalkozásoknak. Az építkezés időzítése viszont ennél pocsékabb nehezen lehetne.

ultrasliberi.hu: Vissza is üttök majd vagy feljelentést tesztek és csak a diákönkormányzatban vagytok kemények?
HaHa Debrecen: Bízunk benne, hogy a futballszurkolók nem céltalan testi erőszakkal hanem értelmes párbeszéddel akarják megoldani a problémáikat. Bármikor nyitottak vagyunk az ultrákkal egy - akár sajtónyilvános - beszélgetésre, melyben a kölcsönös tisztelet megadása jegyében elmondjuk, hogy a futball támogatása kinek jó, miért jó, hány embert érint, mennyit lenne ésszerű rákölteni, milyen ennél fontosabb problémái vannak az országnak. A diákönkormányzatokban egyébként nem "vagyunk kemények", mert a Hallgatói Hálózat és a Hallgatói Önkörmányzat mindenhol különálló szervezet, a HaHa-nak egyetlen olyan tagja sincs, aki egyben HÖK-ös is lenne.


A levelünk további részében olyan kérdésekre és tévhitekre szeretnénk választ adni, amelyek sokszor felmerülnek az internetes közösségekben és a médiában.
Mi, a debreceni HaHa aktivistái reméljük, hogy Ti, szurkolók sem feltétlenül hisztek a politikai érdekeket képviselő médiumoknak.

A Hallgatói Hálózatot baloldali pártok és zsidó üzletemberek támogatják?
Nem. Nonprofit szervezet vagyunk, az aktivistáink önkéntes alapon, ingyen végzik a tevékenységüket. A felmerülő dologi költségeket (például szórólapnyomtatás, láthatósági mellények beszerzése tüntetésekhez, transzparensek anyagköltsége stb) a HaHa tagjainak adományaiból fizetjük. Mivel az egyetemistáknak nincs sok pénzük, ezért minimális költségvetésből dolgozunk: a debreceni HaHa sejt kasszájában sosem volt több pénz 5000 Ft-nál, és még a pestiek esetében is csak néhány tízezer Ft-ról van szó. Van néhány nonprofit cég ill. egyéb civil szervezet, akik egyetértenek a céljainkkal, és lehetőségeikhez mérten támogatnak minket, pl. ingyenes kommunikációs tréninggel. Az ilyen lehetőségekkel általában élni szoktunk, mivel pénzünk úgyse lenne rá. Annak nem szoktunk utánanézni, hogy a támogatóinkat kik támogatják, hiszen elég pofátlan illetlenség lenne a zsebükben turkálni, miközben ők próbálnak segíteni nekünk.

Egyébként nagyon visszatetsző dolognak tartjuk, hogy olyan, magukat civilnek nevező szervezetek próbálnak minket baloldali kötődéssel vádolni, akik egyáltalán nem civilek, hanem egyértelműen a kormányzó párthoz kötődnek. Hiszen a Fidelitas és az IKSZ a Fidesz és a KDNP ifjúsági szervezetei, csak hogy néhányat említsünk.

Hol voltak a HaHa tagok 2006-ban? Miért nem álltak ki az akkori baloldali kormányzat ellen is, ha pártfüggtlen szervezetnek tartják magukat?
A válasz rendkívül egyszerű: általános iskolában voltunk. Azok a fiatalok, akik most, 2013-ban első- vagy másodéves egyetemisták, 2006-ban még 12-13 éves gyerekek voltak. Azt nyilván nem várhatja el senki egy ennyi idős gyerektől, hogy önálló politikai véleménye legyen, amiért képes kiállni és az utcán tüntetni.

Miért áll jogukban a hallgatóknak 10-12 évig egyetemistának lenni és az államon élősködni?
Hamis, de sajnos nagyon elterjedt tévhit az, hogy a mai fiatalok 10-12 évig járnak egyetemre. A legtöbben 5 év alatt végeznek, de sokan vannak olyanok is, akik már a 3 éves képzés befejezése után (tehát 21-22 évesen) belépnek a munkaerőpiacra, és dolgozni kezdenek. Egyébként az állam maximum 5 évig finanszírozza egy hallgató tanulmányait, tehát akinek ennyi idő alatt nem sikerül végezni, azok ezen az időn túl saját zsebükből fizetik az oktatásuk költségeit, tehát élősködésről itt szó sincs. Azok az újságírók, akik ingyenéléssel vádolják az egyetemistákat, egyszerűen nem tudják, hogy hogy működik a magyar felsőoktatási rendszer. Természetesen sok ember van, akik túllépik ezt az 5 éves időintervallumot. Ők általában nem a lustaságuk vagy butaságuk miatt vannak lemaradva, hanem azért mert egyetem mellett dolgoznak. Ha valaki heti 25-30 órát dolgozik részmunkaidőben, akkor ő valószínűleg nem lesz képes minden vizsgát teljesíteni - viszont fizeti a tandíjat, és ezen felül még a keresete után is adózik ugyanúgy, mint bármelyik más dolgozó ember. Ennek alapján nemhogy ingyenélésről lenne szó, hanem az államnak nagyon sok bevétele származik azokból a hallgatókból, akik csúsznak az egyetemi végzéssel. Az is téves elképzelés, hogy egyes hallgatók nem akarnak végezni az egyetemmel: rossz tanulónak lenni és megbukni ugyanis sokba kerül. Az egyetemek minden bukott kredit után bírságot számolnak fel, például a Debreceni Egyetemen kreditenként 2.000 Ft-ot. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk egy orvostan hallgató megbukik anatómiából, ami 10 kredites tárgy, akkor 20.000 Ft-ot kell fizetnie. Ez egy egyetemistának nem kis összeg.

Miért akarnak a hallgatók ingyenes oktatást, miközben Nyugat-Európában is mindenhol fizetni kell?
Az oktatási rendszer finanszírozását minden országban a társadalom szociális helyzetéhez kell igazítani. Azokban a fejlett Nyugat-Európai államokban, ahol nagyon széles a viszonylag tehetős középréteg, ott a hallgatók szülei képesek anyagilag támogatni a gyermekeik tanulását. Magyarországon azonban nem ez a helyzet: az 10 millió magyar állampolgárból több mint 4 millióan élnek szegénységben. Ezekben a családokban, ahol napi szinten küzdenek a szülők a létminimumért, hogy legyen mit enniük és még fűtésre is maradjon pénz, nyilván teljesen esélytelen félévente többszázezer Ft-ot rákölteni arra, hogy a gyermekeik egyetemen tanulhassanak, és boldogabb jövőjük lehessen, mint a szülőknek. A kormány által tervezett tandíj ezért nem elfogadható: megakadályozza a társadalmi mobilitást, azt, hogy aki szegénynek született, tudjon változtatni a sorsán.
Egyébként a Hallgatói Hálózat tagjai elfogadhatónak tartanának egy olyan oktatási rendszert is, melyben kisebb összeget, félévente 40-60.000 Ft-ot kellene fizetniük az egyetemistáknak. Nagyjából ez az az összeg, amit diákmunkából azok a hallgatók is ki tudnak fizetni, akiket a szüleik nem tudnak anyagilag támogatni, és sokat kell dolgozniuk a megélhetésükért.

Miért akarnak a fiatalok egyetemre járni, ha úgyis csak "romkocsmákban merengő" diplomás munkanélküli, ingyenélő lesz belőlük?
Szintén hamis és sajnos szintén nagyon elterjedt tévhit, hogy a diplomásoknak nincs munkájuk. A valóság viszont az - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint - hogy akinek van diplomája, az talál legkönnyebben munkát. A felsőfokú végzettségű embereknek csak 3%-a munkanélküli, míg a teljes lakosság körében 11%-os a munkanélküliség. Ráadásul a diplomások nem csak hogy könnyen szereznek munkát, de többet is keresnek, mint az alacsonyabb végzettségűek. Ha több a diplomás, az nem csak a diplomás munkavállalónak jó, hanem az államnak is, hiszen magasabb fizetés után többet is adózik a dolgozó. Ha több pénz van az ország költségvetésében, az pedig mindenkinek jó. Több pénz jut a kórházak és rendelők fejlesztésére, az utak és a tömegközlekedés javítására, a nyugdíjak emelésére, a pedagógusok és orvosok fizetésének emelésére, a közbiztonság javítására, csökkenteni lehet a vállalkozások adóterheit, így az alacsonyabb végzettségűeknek is munkahelyeket lehet teremteni - és igen, ha majd egyszer lesz pénze az országnak, akkor bőven lehet focira, stadionokra, és más sportágakra is költeni. Ha sok embernek van diplomája, az nem csak nekik jó - hanem minden magyar embernek. Hiszen kizárt dolognak tartjuk, hogy a focidrukkereknek soha ne szülessen gyereke. Annak a gyermeknek pedig orvos kell, tanár kell, és még sok minden más. Hiteltelen dolog ebben az esetben azt mondani, hogy nincs szükségünk egyetemi képzésre.

Köszönjük, hogy elolvastad ezt a hosszú levelet.

Hallgatói Hálózat - Debrecen